Őszi szünet, első nap. Egész nap esett az eső, Emesét hagytuk aludni, aztán Hanga kérésére dekupázsoltunk. Hanga már régebbóta szeretett volna ilyet csinálni, de én ezt rossz idő esetére tartogattam, úgyhogy meg is vádoltam, hogy miatta lett rossz az idő. Mindenesetre lelkesen választottak dobozkát és szalvétát, és lelkesen ragasztgattak. Ebéd után szépen elaltattam Csongort, amióta ez az óvodában is sikerült nekem már egészen magabiztosan beszélem rá ilyesmire még ágyban párnák között is, pedig a többiek nem alszanak délután, és Csongor sem akarna, de titkos megbeszélésre minden körülmények között hajlandó velem. Utána sétáltunk egyet, és vettünk uzsonnát egy éjjel-nappaliban, kis udvarozás, és még pont befért a Toy Story 2, szerintem eső esetén nagyobb kirándulás nélkül is nézhetnek tévét.
Második nap. Egész nap esett az eső, Emesét hagytuk aludni, aztán én nagyon ki szerettem volna menni sétálni, eljutottunk egészen a Bosnyák térig, aminek már nagyon örültem. Hanga és Borsi is görkorcsolyával jött (Hanga mindig azzal jön, ha teheti, de most Borsi is roller helyett ezt választotta), a Bornyák téren pedig bementünk a Hádába (ami használtruha-üzlet, és Hanga+Bors+Csongor nagyon szereti). Végtelenül sokan voltak, muszáj volt szekrényhez jutni a táskám miatt, amire legalább 10 percet kellett várnom. Közben Hanga+Bors+Csongor önállóan és együtt felfedezték a boltot, én kicsit izgultam. Aztán én is csatlakoztam hozzájuk, Bors+Csongor szépen választott 3-3 pólót, Hanga két kardigánt, nagyon lelkesek voltak, a végtelen hosszú sort is szépen végigállták. Aztán haza busszal. Ebéd után megint elaltattam Csongort, és egy egészen újszerű dolgot találtam ki nekik. Éppen varázslós hangulat uralkodik nálunk, mert van két új hokedlink, amelyek tetejére szalvátát ragasztottam, a szalvétákat Hanga+Bors válaszotta, az egyik füves-duplós-zöld, a másik varázslós-varázsigés-piros lett. Szóval emiatt betettem nekik a Harry Pottert felolvasva. Hanga nagyon lelkes lett, Borsi is eléggé, Csongi meg nem nagyon érti. Egész délután ez ment, Hanga alig akarta abbahagyni. Miközben a film (mint minden film) másfél órás, addig a könyv felolvasva 9 órás. Közben sok minden történt, Tündével is sokat voltam, amikor pedig Csongi nagyon unta, Emese+Csongor elvonultak játszani egy másik szobába, ennek meg ők örültek nagyon. Holnap folytatjuk.
Harmadik nap. Már nem nagyon bírtam otthon egy helyben, így hát kirándulást csaptunk, Emese+Tünde is jöttek. Emesét előtte még visszament aludni, Hanga pedig lelkesen tovább hallgatta Harry Pottert, mondjuk Borsi is lelkes, de ez esetleg Hanga hatása, mert nem ért mindent. Érdekes különben hangos könyvet hallgatni, alapvetően tetszik, csak valahogy túl gyors, az ember nem áll meg időnként, mint az olvasásban. Aztán elindultunk, busz-vonat Tatabányáig, babakocsit nem vittünk, Hanga+Bors+Csongor továbbra is imádják a piros vonatokat. Tatabányán megcéloztuk a Turult, volt játszóterezés, meg autópálya alatti rámpa-mászás. Csongi is gyalogolt időnként. Fent jól kürólnéztünk, aztán átsétáltunk a barlanghoz, itt is jól elvoltunk, aztán pedig lesétáltunk. Ugrálóvár és ebéd a Vértes-plázában, aztán megszavaztuk, hogy távolsági busszal jöjjunk haza, Csongor végig aludta az utat. Este altatés után Hangával kilógtunk befejezni a Harry Potter hallgatást.
Negyedik nap. Alapvetően pihenő napot akartam tartani, reggel Emese visszament aludni, aztán elsétálunk egy garázsvásárba, amely állítólag a Waldorf-óvoda mentén szerveződött, de ez nem látszott rajta, mindenesetre Emese lelkes volt. Jó volt, vásárolgattunk mindenfélét, Bors a leglelkesebb egy kézzel gyártott bűvös hajtogató iránt lett, meg is vette. Későn is lett, mire odaértunk, meg hidegre is fordult az idő, szegény Csongi nagyon összeomlott, alig tudtam megbeszélni vele, amiket meg szeretett volna venni, ráadásul volt egy nagyon szép robot, amit kinézett magának, de először úgy tűnt, más már megvette, aztán pedig kiderült, hogy roppant hangos, így le kellett beszélnem róla. De azért meg tudtam vígasztalni, Hazaindultunk, otthon ebéd (paprikás krumplit főztem, nagyon tuti lett), Csongi aludt egy csomót (menet közben, meg az ágyában), és már éppen készültünk volna a jól megérdemelt tévénézésünkre, amikor átjött Ráchel, áthancúrozták a délutánt, volt 5-ös torna-balett-táncolás (azért 5, mert én is beálltam), illetve ajándék-keresés, amit egymásnak csináltak. Ráchel végül azt választotta, hogy nem alszik itt, mert én lefektettem mindenkit este 8-kor (na jó, fél 9), igaz, fel is kelnek reggel 6 és 7 között.
Ötödik nap. Mára csodálatos idő lett, és amúgy is sport-napot szerettem volna tartani. Emesét visszaküldtük aludni, aztán úgy 9 körül elindultunk rollertúrázni a Margit-szigetre. Kezdetnek megpróbáltam rábeszélni Csongort (3.3 éves), hogy ő is jöjjön rollerrel, és így mind a négyen rollerrel indultunk neki az útnak. Szépen mentünk, de Csongor elég hamar megijedt, inkább lelkileg, mint fizikailag. Így csak a patakig jutottunk, aztán szépen visszafordultunk (Borsi lelkes volt, hogy majd ő segít Csongornak), kikötöttünk egy buszmegállónál, de végül némi pihenés után mégis rollerrel jöttünk haza. Itthon aztán elcseréltem Csongor és az én rolleremet babakocsira, közben Hanga+Bors+Csongor vett reggelit, és indultunk, immár csak Hanga+Bors rolleren, Csongor babakocsiban, én meg toltam. Alapvetően futottam a babakocsival, mert Hanga+Bors nagyon gyorsak tudnak lenni rolleren. Kiértünk a Kassai téri játszótérre, itt jó sokat játszottunk. Aztán tovább a bicikliúton, el a Hathi indiai étterembe, ahol ebédeltünk. Utána tovább, Csongor az Árpád-híd környékén elaludt, így a Margit-sziget északi játszóterén csak Hanga+Bors játszottak. Innen a romokhoz mentünk tovább, ahol megint feltettünk egy lakatot, Csongor ekkor kelt fel, mind nagyon lelkesek voltak. Úgy döntöttek, hogy az előző lakatunkra tegyük az újabbat. Szerencsére a lakathoz pont 3 kulcs tartozik, így Hanga+Bors+Csongor is zsebre tehetett egyet. Aztán állatkert (csak kívülről), aztán szökőkút és Bubi-állomás, ahol Hanga nagyon lelkesen kipróbálta a biciklit, egész jól ment neki, ha teljesen alulra állítottam. Utána Margit-sziget déli játszótér, itt is végtelenül sokat játszottak (pont í órát), eddig is volt ugye sok jó játék, DE MOST! Van valami új, ami csodálatos, ami elképzelhetetlen, ami megunhatatlan, aminél jobbat még soha sem láttunk. Ez a rokkant-székes hinta. Két hinta egymás mellett bekerítve, amelyen egy-egy kerekes székes ember tud hintázni, és ki is van írva, hogy más ne használja. Ezen egy kicsit elgondolkodtam. Viszont a helyzet az, hogy befér egyszerre 4-8 gyerek (a szám azért nem pontos, mert a nagyok úgyis kívül lógnak rajta), és ennek hihetetlen közösség-építő ereje van. Továbbá van rámpa, és mókás rámpatartó keret, ami fokozza az érdekességet, szóval nagyon odáig voltunk ettől a hintától. Hanga+Bors állanódan ezen lengedeztek, és Csongi is csak azért nem állandóan, mert amikor gyorsan akartak menni, akkor inkább leszállt. És közben jött hintázni sok más gyerek is. A legkitartóbb Huba volt, akivel annyira összebarátkoztak, hogy együtt mentünk innen tovább (amikor sikerült leterelnem őket a hintáról, Csongor szíves segítségével, aki megunta, hogy várnia kell a lassabb menetekre), szóval együtt mentünk a szökőkúthoz, majd a villamoshoz, majd a Blaháig. Bors+Csongor nagyon fel voltak dobva Hubától, végig hülyéskedtek, úgyhogy meg is hívtam magunnkhoz Hubát valamikorra. I think this is the beginning of a beautiful friendship, vagy majd meglátjuk. Itthon második ebéd, aztán Toy Story 3.
Hatodik nap. Dolgoztam.
Hetedik nap. Dolgoztam.
Nyolcadik nap. Ma elmentünk Tatabányára a Gyémánt-fürdőbe. Én ezt a fürdőt nagyon szeretem: szép, kedves, aranyos, 4 medence van, amelybe jól érzik magukat a gyerekeim (+1 kinti), elég olcsó, van imgyenes ugrálóvár benne, ráadásul piros vonattal lehet odamenni, ami szintén a gyerekeim kedvence. Vittük Ráchelt is, sőt, jött Emese+Tünde is. Oda-pirosvonatoztunk, közben reggeliztünk, aztán kb 1 km-t gyalogoltunk Alsógalla állomásról a fürdőig. Pár éve ez még hatalmas távolság volt a gyerekeimnek, ma seperc alatt ott voltunk. Bementünk, átöltöztünk, és sorban kipróbáltuk a medencéket. Hanga+Ráchel egy csomót csúszdáztak, és kimentek a kinti medencébe is, én leginkább bent voltam, néha volt nálam Tünde is, de főleg Emesénél. Amikor már eleget fürödtünk, átöltöztünk, elmentünk enni a benti étterembe, aztán irány az ugrálóvár, ahol végtelenül sokat játszottak együtt négyen: Hanga+Ráchel+Bors+Csongi. A végén Csongi már nagyon fáradt volt, eljöttünk, átöltöztünk, betettem a babakocsiba, és már aludt is. Hazavonatoztunk, közben játszottunk, aztán négyes metróval haza (Emese még nem is látta).
Kilencedik nap. Pineő-napot tartottunk, ami nem sikerült túl pihenősre. Elmentünk a Decathlonba rollert javítattni, aztán az Auchanba vásárolni mindenfélét. Emese+Tünde is jött. Haza, ebéd, utána síelés, Tünde nálam volt, fel-alá járkáltam vele a síelésen a szép napsütésben, illetve találtam Hangának nagyon szép biciklit, mert hamarosan Borsi megkapja az övét, ő pedig újat kap. Utána haza, és átjöttek Hajnalék.
Tizedik nap. Emese kicsit beteg lett. Hagytuk aludni, utána kimentünk sétálni, rollerrel a Városligetbe. Kresz-parkozni akartunk, de elég hideg volt, és Csongi elaludt, úgyhogy nem akartam sokáig kint hagyni, továbbá gyerek-kormányos trolibuszozni akartunk, és idáig azt hittem, hogy ilyen az alacsony-padlós man trolikon van, de sikerült fogunk egy olyat, amelyiken nem volt - pech. Ehelyett bolyongtunk a Városligetben, néztünk a tónál melegedő kacsákat, Hangának kölcsönöztünk bubi-biciklit (nagyon odáig van érte), és egy kicsit száguldoztak a Hősök terén. Aztán vártunk 10 percet, hogy kinyisson egy kerékpárbolt, de halottak napja volt, így nem nyitott ki - Hanga nagyon várja az új biciklijét. Később tévéztünk és udvaroztunk, szépen sütött a nap, Emese pedig jobban lett.
Tizenegyedik nap. Reggel átmentünk Tomi+Lucáért, hazahoztuk őket, és adtunk ajándékot Tominak a születésnapjára: legót kért és kapott, nagyon odáig volt tőle, össze is rakta itt, mert nem tudta kivárni, hogy hazaérjen. Emellett játszottunk, Tomi+Hanga billiárdozott, Luca+Csongi állatkertes duplózott, aztán együtt amerikából-jöttünköztünk. Adtam nekik ebédet, aztán elaltattam Csongit, és a többieket kivittem egy cukrászdába, ezt találtam ki torta helyett. Innen mentünk a Madách színházhoz, ahol megnézték a Mamma Miát Atti+Annával, én meg hazajöttem (szip-szip), mert Csongi már így is hiányolt, meg Tündézni is, és Emese még mindig nincs teljesen jól. Aztán Atti+Anna nagyon kedvesen hazahozta Hanga+Borsot, nagyon fel voltak dobva a musicaltől, bár sajnos sokat nem tudtak mesélni róla, csak annyit, hogy (szerintük) végül nem derül ki, hogy valakinek ki az anyukája.
