Esős őszi hétvége. Szombaton tájfutni mentünk a Vértesbe, Bors+Hanga egyedül mentek, Emese Csongorral, én Tündével. Mi technikás pályán mentünk Tündével, ami a nehezebb pálya sok ponttal, nagyon jól ment nekünk, sokat vittem Tündét, de sokszor gyalogolt vagy futott is, kicsit esett az eső, több magaslesbe felmásztunk pihenni és kindertojást enni. Mostanában mindig hosszabb pályán megyünk, mert ez így elég hosszú arra, hogy mind a ketten kellemesen elfáradjunk, és Tünde elég édességet is kaphasson. A többieknek pedig állítólag jó a nylít könnyű, ami a könnyebb pálya. Kérdeztem Borsit és Hangát, hogy nem akarnak-e velünk jönni úgy, hogy lehet náluk a térkép, de nem akartak. Tájfutás után ettünk levest és kolbászt, aztán haza.
Vasárnap is tájfutni akartunk menni, de még több eső, és egyre nagyobb szél lett, úgyhogy már indulás után megszavaztattam őket, és végül nem mentünk. Ehelyett elmentünk a Városligeti Vajdahinyad várba a Jégtorony kiállításra, sőt, gyorsan kölcsönkértem Benedeket is (Dorka beteg). Jó volt a kiállítás, mindenki szerint legalább annyira jó volt, mint a múltheti Titanic kiállítás. Végig kellett járni 14 állomást, és matricát ragasztani egy füzetbe aszerint, hogy melyik válasz a helyes a kérdésre. Benedek+Hanga+Bors egyedül csinálták végig, Csongor+Tünde pedig velem. Aztán elindultunk hazafelé, de ekkor derült ki, hogy milyen óriási szél kerekedett, úgyhogy gyorsan összecsuktuk az ernyőket, és kimenekültünk a Városligetből, mindig arrafelé menve, ahol nem voltak fák. Így is láttunk egy egész fát kidőlni a rét másik oldalán! Aztán szépen hazabuszoztunk, Hanga+Bors+Csongor+Tünde egyformán fel volt dobva attól, hogy Benedek nálunk volt egy kicsit, Emese főzött ebédet, megettük, aztán Emese hazavitte Benedeket, és Hanga+Csongorral elmentek a Dechatlonba, miközben mi Tündével és Borssal otthon játszottunk.
